Kavargó érzésekkel, kisírt szemekkel, de újra itthon.
Szokjuk anyu hiányát, de most azt érzem, hogy nem fogjuk (fogom) egyhamar megszokni.
Tudom, majd az idő......
Lassan szeretnék ismét hímezni, varrni, remélem sikerülni fog.
************
Megszeretném köszönni mindenki levelét, sms-ét, biztató szavait. Akinek nem válaszoltam, ezúton is elnézést kérek.
Szép hétvégét mindenkinek.
8 megjegyzés:
Szeretnélek most átölelni és megnyugtatni. Sajnos tudom mit érzel. hisz nem is oly rég én is ugyanezt átéltem. Mindig hiányozni fog, de az idő begyógyítja a most még vérző szívedet. Türelmesnek kell lenned.
Kívánok neked most minden szépet,s jót, napsütést a fellegek helyett!
Drága Mamis,
sokat gondoltam Rád az utóbbi időben...
Sajnos megszokni - szerintem - nem lehet...
Én anyu halála után még két hónappal is felhívtam a munkahelyét, ahol a kolléganője síró hanggal mondta:"sajnálom...". Szóval nagyon nehéz, de sok erőt kívánok Neked!
Köszönöm.
Nézz be hozzám ha arra jársz, egy jó szóért!
Ne haragudj, de csak most értesültem a szomorú hírről.
Őszinte részvétem.
Gondolj arra, hogy anyukád biztos az angyalok között van. Onnan segít Neked átvészelni a hiányát.Soha nem leszel nélküle!!!!
Itt vagyunk, és együttérzünk veletek!! Küldök egy nagy-nagy ölelést, talán enyhít egy picit a fájdalmadon!!
Nehéz ilyenkor bármit is mondani... Sok erőt kívánok Nektek!
Isten hozott újból a körünkben! Remélem egyre könnyebb lesz a lelked hétről-hétre, napról-napra. Együtt érzek Veled!
Megjegyzés küldése